A hőszigeteléssel energiát takaríthatunk meg / a hőszigetelés szerepe
Gazdasági szempontból az a leginkább hosszútávon megőrizhető energia, amelyet fel sem használunk. Ezt az állítást több, megbízható forrás is alátámasztja:
McKinsey/Vattenfall a klímatérképükkel bebizonyították, hogy szigeteléssel évente 1,6 gigatonna CO2 kibocsátását lehet megspórolni, ami Oroszország teljes CO2-kibocsátásának felel meg. Nem nettó költségekkel, hanem átlagos, tonnánkénti 130 eurós nyereséggel számolva.
A McKinsey/Vattenfall tanulmány állítása szerint az épületek alaposabb hőszigetelése a legelőnyösebb megoldás a CO2-kibocsátás csökkentésére; ez a legelérhetőbb eredmény a klímaváltozás elleni harcban.
Az épületeink hőszigetelésével több millió tonnányi CO2- és tüzelőanyag kibocsátást takaríthatnánk meg.
Ez a tény a hőszigetelést kulcsfontosságúvá teszi a mai klímavédelmi technológiák területén. Hőszigetelés alkalmazásával csökkenthető a tüzelőanyagok pazarló felhasználása, ami az EU és az USA energiafelhasználásának 40%-át adja, valamint az emberi CO2-kibocsátás fő okozója. Az energia szűkében lévő, és erős légszennyezettséggel küzdő harmadik világbeli országoknak is szükségük van olyan épületekre, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak, és alacsonyabb a CO2-kibocsátásuk.
A kéznél lévő technológia
Az épületekkel kapcsolatos energiahatékonyság fogalma magában foglalja hőszigetelő rendszerek használatát, mely már régóta ismert és alkalmazott technológia, továbbá az energia és pénzmegtakarítás leghatékonyabb módja is egyben. A jól ismert hőszigetelő rendszerek és termékek már számtalan alkalommal bizonyították energiahatékonyságukat.Másképp szólva: az energiahatékonyság egy olyan könnyen elérhető gyümölcs, melyet csak le kell szakítani.
Mostanság az alábbi teendők válhatnak döntő fontosságúvá minden ország számára:
· Az épületek legalább 50 éven át, vagy még tovább szennyezik a levegőnket. Emiatt fontos, hogy az új építésű épületek esetében a leginkább energiahatékony technológiákat alkalmazzuk.
· Ne történjen felújítás utólagos hőszigetelés nélkül - a felújítások során úgy kell eljárni, hogy az épületek legalább a jelenlegi energiafelhasználási szabványoknak eleget tegyenek. Az épület környezetkímélővé tételének első lépése az energiaveszteségek csökkentése. Ezt az épület alapos hőszigetelésével, a szerkezeti elemek tömítésével, és a kellemes belső klímát biztosító, mesterséges szellőztetés alkalmazásával lehet elérni.
Fűtés és légkondicionálás
A hőszigetelés biztosítja az épület teljes külső felületének energiahatékonyságát, beleértve a padlókat, a tetőteret, a falszerkezeteket és a homlokzatot. A hőszigetelést érdemes kiterjeszteni a házban futó csövekre és kazánokra is, ezzel minimalizálva az épületgépészeti berendezések energiaveszteségét. A szigetelés egyformán fontos célt szolgál a hideg, és a mediterrán éghajlatú régiókban is. A hideg éghajlatú országokban a hőszigetelés az épületen belül tartja a meleg levegőt, és így korlátozza a fűtéshez szükséges energia mennyiségét, míg a mediterrán területeken ugyanezek a szigetelőrendszerek a külső meleg levegő épületbe való behatolását akadályozzák meg, csökkentve ezzel a légkondicionálás használatának szükségességét.
A McKinsey és Vattenfall által kidolgozott tanulmány előrejelzései szerint 2030-ig megháromszorozódik a légkondicionálók használata, elsősorban Észak-Amerikában, Kínában és a fejlődő országokban.
A napsütéses időszakok során nem ritkaság, hogy a tető hőmérséklete akár 70 °C-ot is eléri. Megfelelő hőszigetelés nélkül ez az égető forróság az épületbe bejutva szinte szaunává változtathatja annak belterét, mely nehezen elviselhetővé teszi a bent tartózkodást. Példaként megemlíthető, hogy egy tipikus malajziai és ázsiai irodaház éves energiafogyasztása 200-300 kWh/m2. Ez a hűvösebb észak-európai régiók energiafogyasztásánál jóval magasabb érték.
Megfelelő hőszigetelés nélkül ez az égető forróság, az épületbe bejutva szinte szaunává változtathatja annak belsejét.
A rosszul hőszigetelt épületek több légkondicionálást igényelnek
Olaszország és Spanyolország a legjelentősebb energiafelhasználók közé tartoznak.
A képen jól látható a ház energiavesztesége. A piros részeken a legrosszabb a szigetelés.
Forrás: Eurima, A épületszigetelés kritikus jelentősége környezetvédelmi szempontból, Brüsszel, 2002.
Gazdasági előnyök
Az épületek energiahatékonyságának fontossága nem csak a CO2-kibocsátás csökkentésében rejlik, további előnyt jelent az energia-, és az ezzel egyidejű pénzmegtakarítás is. A témáról szóló egyre több hír (melyeket pl. az ECOFYS, Stern, McKinsey, CEPS és az ENSZ Éghajlatváltozással Foglalkozó Nemzetközi Testülete dolgoztak ki) arra a tényre utal, hogy az épületek jobb energiahatékonysága, elsősorban hőszigetelés formájában, a befektetett összeggel összevetve, az egyik legtakarékosabb, ha nem az abszolút legtakarékosabb megoldást jelenti a CO2-kibocsátás csökkentésére.
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Nemzetközi Testület jelentésében a például következő mondat olvasható: „Az újonnan épült és a meglévő épületetek esetében az energia hatékony felhasználásának lehetőségei jelentősen csökkenthetik a CO2-kibocsátást, nettó gazdasági előnyre téve ezzel szert.“
A vállalatok szerte a világon valójában veszteséget termelnek azzal, hogy az épületeikben nem használják ki a CO2-termelés csökkentésének, és az energia különböző formáinak megtakarítási lehetőségeit.
Az épületek energiahatékonysága takarékos, ha nem a legtakarékosabb intézkedést jelenti.
