EURÓPAI TŰZVÉDELMI OSZTÁLYOK

Tűzvédelmi szempontból a kőzetgyapot és az egyéb más alapanyagú hőszigetelő anyagok között az a legfőbb különbség, hogy a ROCKWOOL kőzetgyapot 1000 °C-ot meghaladó hőnek is ellenáll. Az üveggyapot ennél alacsonyabb hőmérsékleten (600 °C) olvadni kezd. A műanyaghabok többségénél már 300 °C hőmérséklet alatt bekövetkezik a teljes tönkremenetel, égnek és/vagy elbomlanak.

A ROCKWOOL kőzetgyapottal hőszigetelt szerkezetek hosszabb ideig képesek ellenállni a tűznek, mint más hőszigetelő anyaggal kialakított épületszerkezetek. Ennek eredményeként több idő áll rendelkezésre a személyek kimenekítésére az égő épületből, és a tűzoltóknak is több idő áll a rendelkezésükre a tűz eloltására, mielőtt az épület teljesen lángba borulna, majd összeomlana, s mivel egy tűz során a menekülés szempontjából nézve nem fejleszt veszélyes füstöt, nem képez akadályt a menekülők számára. A füst egy épületen belül a tűz fészkétől mérve igen messzire is eljuthat gyors időn belül. Ezért van az, hogy egy épülettűz során az elhalálozásokat nagyrészt nem a tűz hőhatása okozza, hanem a keletkező füst. Az EuroClass osztályozás, azaz tűzvédelmi osztály besorolás megmutatja, hogy a termék támogatja-e és milyen módon a tűz terjedését, vagyis milyen gyorsan ég és egyidejűleg mennyi energiát termel.

A Tűzvédelmi osztályozások az MSZ-EN 13501-1 szabvány szerint készítendők. Az EuroClass osztályozás (Euro-osztály) lehetővé teszi az építőipari termékek tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálatát, illetve az ezt követő, egységes elvek és kritériumok alapján való besorolásukat – egész Európában. Habár sokféle tűzvédelmi osztályozási mód létezik, három egyszerű, a megértésüket megkönnyítő szabály létezik.

A tűzvédelmi osztály három jelölés kombinációja. A fő és két mellék osztályé. A legfontosabb a termék fő tűzvédelmi osztálya, amely megmutatja, hogy a termék miként járul hozzá (vagy nem járul hozzá) a tűz terjedéséhez. Tűzvédelmi szempontból a legbiztonságosabb termékek az „A1” osztályba, utána „A2” és „B”-be tartoznak. A „C”, „D”, „E” valamint „F” osztályba sorolt termékek elősegítik a tűz fejlődésését, tesztelésük során jellemző az ugrásszerű hőmérsékletnövekedés, és a hirtelen történő tűzterjedés. A termék tűzvédelmi osztálya megmutatja, hogy a termék hozzájárul-e a tűz fejlődéséhez, és milyen mértékben, azaz milyen gyorsan ég le, éri el a „flashover”-t (teljes lángba borulás), és közben mennyi (hő)energiát termel.

A legtöbb esetben nem maga a tűz, hanem a füst okozza a tűzesetben elhunytak kétharmadának halálát. A füst akadályozza a mentőakció vezetését, és rontja a tájékozódást, ami tűz esetén nehezíti az épület elhagyását. Éppen ezért az „A2” és „D” tűzvédelmi osztályok közötti tartományba sorolt építési termékek címkéjének jeleznie kell a füstfejlesztés mértékét.

A füstfejlesztéssel kapcsolatos osztályzás meghatározza a tűzben a füst mennyiségét és kialakulásának sebességét. Ez a besorolás nem vonatkozik a legbiztonságosabb „A1” osztály termékeire (amelyhez a ROCKWOOL kőzetgyapot tartozik) és a legalacsonyobb „E” és „F” osztályra. Vizsgálatok nélkül is ismert, hogy az „A1” osztály termékei alig képeznek füstöt, míg az E vagy F osztályba tartozó termékek nagyon sok füstöt fejlesztenek. A füstfejlesztő képesség osztályai: s1, s2 és s3. Minél több a füst, annál nagyobb a szám. Ennek a jelölésnek köszönhetően nemcsak a szakembereknek, de a felhasználóknak is lehetőségük van a potenciális veszélyt okozó termékek azonosítására.

s1 Egyáltalán nem vagy minimális füstöt kibocsátó
termékek
s2 Közepesen sűrű füstöt kibocsátó termék
s3 Nagy mennyiségű füstöt kibocsátó anyagok

Az „A2”-től „E” osztályokig az építőipari termékeknek szintén rendelkezniük kell az égve csepegő részecskék kialakulásának lehetőségére utaló jelöléssel, ezek ugyanis a tűz további terjedését, valamint égési sérüléseket okozhatnak. A jelölés elnevezése a jelenség angol megfelelőjéből – „droplet” – ered, így jött létre az égve csepegési képességet jelölő „d” betű. A három osztály jelölése: d0, d1 vagy d2. Eddig nagyon kevés ország előírása vette figyelembe az égve csepegő cseppek/ részecskék osztályozását. A tűzvédelmi osztály besorolásnak köszönhetően a tervező vagy a felhasználó a helyi előírásokon felül is ki tudja választani ezek alapján a biztonságos anyagokat. Természetesen az égve csepegés nem vonatkozik az „A1” osztályú anyagokra, mivel azok neméghetőek, ezért ilyeneket sosem képeznek. Az „A2”-„E” osztályokat érinti és az égve csepegő cseppek/részecskék képződésének lehetőségét mutatja, amelyek a tűz továbbterjedését valamint a bőr égési sérüléseit okozhatják.

d0 Nem csepeg
d1 Nincs folytonos égve csepegés (az égő szőnyeg
szikráihoz hasonlóan)
d2 Sok égő csepp / részecske, amelyek a bőr égési
sérüléseit vagy a tűz terjedését okozhatják

Ahogy azt az előzőekből leszűrhették, az „A1” tűzvédelmi osztályba besorolt építőanyagok megfelelnek 
a legmagasabb tűzvédelmi követelményeknek is. Nem gyúlékonyak, nem éghetőek, nem táplálják a tüzet, sőt, még ha tűzzel is érintkeznek, annak terjedését nem segítik elő, továbbá nem fejlesztenek füstöt, és égve nem csepegnek. Ezzel megakadályozhatják a tűzterjedést.

A ROCKWOOL kőzetgyapot termékek, az esetek többségében „A1” osztályba sorolhatók, teljes mértékben teljesítik a tűzvédelemre vonatkozó követelményeket. Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük egy esetleges tűzeset kialakulásának és pusztításának esélyét, valamint az ebből fakadó emberi veszteségeket és vagyoni károkat, az épületek létrehozásában érintettek – tervezők, kivitelezők, beruházók, tulajdonosok stb. – számára a legbiztonságosabb, legkisebb kockázatot jelentő választás a nem éghető építőanyagok használata.

Az „A1” tűzvédelmi osztályba besorolt kőzetgyapotok tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthetők.

Az épületek energetikai modernizációjának, felújításának korszakát éljük, ezért különös figyelmet kell fordítanunk azok építészeti és tűzvédelmi jogszabályi előírásoknak való megfeleltetésére.

Azt gondolnánk, hogy mivel a legtöbb felújítási, átalakítási munka nem tartozik az építési engedély köteles vagy bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek körébe, a beruházó döntése az irányadó, pedig ez koránt sincs így, sőt!

Azzal, hogy a jogalkotók a deregulációs folyamatok során költségcsökkentés céljából kivették a felújítási tevékenységeket az engedélyezési, bejelentési eljárások köréből – tehát nem látnak rá a projektekre, ezáltal azok jogszabályoknak való megfelelését sem ellenőrzik –, nem hogy csökkentették volna a beruházói, tervezői kötelezettségeket, hanem növelték azokat és a felelősségüket is a jogszabályoknak való megfeleltetés területén.

article image
article image