Magastetők és padlásfödémek szigetelése

Bár az elmúlt évezred során Európában meghatározó volt a magastetős épületek építése, mégis azt mondhatjuk, hogy a tetőtérbeépítés tipikusan XX. századi találmány. Míg az előző időkben a tetőteret többnyire kéthéjú hidegtetőként elsősorban tárolásra használták, addig csak ezt követően történt meg a tetőterek lakás célú beépítése.

Egy épület magastetővel történő lefedésére többféle szerkezeti lehetőség is kínálkozik. A legkézenfekvőbb megoldás a több évezredes hagyományra visszatekintő fa fedélszék kialakítása. Ennek nagy előnye, hogy viszonylag könnyű anyagokból, gyakorlatilag szerelt jelleggel készül, ami az időjárástól független, gyors építkezést tesz lehetővé. Hátránya az, hogy a teherhordó szerkezet fából készül, aminek nincs túlzottan bővében Magyarország.

A könnyű, fa fedélszékes tetőket régen nem építették be, hanem azok kéthéjú hidegtetőkként működtek. A beépített tetőtér hőtechnikai szempontból is számtalan kérdést felvet. Mivel könnyű, kis hőtároló tömegű szerkezetről van szó, a legjobban hőszigetelt tetőtér is hamar felmelegszik például nyári kánikulában, de hamar ki is hűl télen, ha a fűtést leállítják.

Az ilyen szerkezet még a leghatékonyabb hőszigetelés mellett sem nyújt tökéletes komfortot, ha például a fűtés szakaszos. Mivel belül párafékező réteg kialakítása szükséges a külső térelhatároló szerkezetben létrejövő páralecsapódás megelőzésére, ezért a tetőtér „ferde falai” nem „lélegeznek”, ami folyamatos vagy szakaszos szellőztetést feltételez a megfelelő komfortérzet fenntartására.

A tetőterek nemcsak folyamatos fűtését, hanem hűtését is meg kell oldani. A hőszigetelés hatékonysága azonban már lényegesen befolyásolja a fűtési és hűtési üzemeltetési költségek alakulását. 

A fa fedélszékes kialakítás hőszigetelése a szaruzathoz viszonyított helyzete szerint három féle lehet:

  • szarufák közötti;
  • szarufák közötti és alatti;
  • szarufák feletti hőszigetelés.

Az utóbbi időkben egyre gyakrabban építenek vasbetonból úgynevezett koporsófödémet, ami a fa fedélszéknél lényegesen jobb hőtároló képességű, bár nagy önsúlyú. A nagy hőtehetetlenség következtében csak lassan követi a hirtelen hőmérsékletváltozásokat, ezért megfelelő külső hőszigetelés beépítése mellett nyáron még klímaberendezés nélkül is viszonylag komfortos légállapot tartható fenn a tetőtérben.

A vasbeton koporsófödém mellett már vannak más hasonló rendszerek is ilyen pl. az Ytong magastető rendszere, mely kialakítását tekintve hasonlít a vasbeton szerkezetű koporsófödémhez, azonban hőtechnikailag teljesen más tulajdonságokkal rendelkezik.

A kőzetgyapot a modern ipar számos ágazatában alkalmazható. A kőzetgyapot tulajdonságai lehetővé teszik a felhasználását olyan helyeken is, ahol megkövetelt a szerkezet tartóssága, a megnövelt tűzbiztonság vagy magasabb akusztikai követelmények érvényesek.

Tetőterek határoló szerkezeteinek hőszigetelésére hagyományosan a szarufák közötti teret használták ki. A 10–15 cm vastag szerkezetbe kialakítható volt a kor követelményének megfelelően vastag hőszigetelés és az átszellőztetett légrés is.

A hőszigetelési igény növekedése miatt a külső oldalon alkalmazott megfelelő páraáteresztő képességű tetőfólia lehetővé tette, hogy a teljes szarufaközt kitöltse a hőszigetelő anyag.

Ezzel viszont jelentősen megnövekedett a hőhidak jelentősége: az átmenő fa vagy fémszerkezet akár 20–50%-kal is ronthatja az általános rétegrend hőátbocsátási tényezőjét, ami energetikai és állagvédelmi kérdéseket is felvet.

Szükségessé vált tehát, hogy a hőszigetelés teljes értékű legyen, mindennemű megszakítás nélkül, folytonosan vegye körbe a védendő helyiségeket. Ezt először a szarufák belső oldalán elhelyezett többlet hőszigeteléssel próbálták megoldani, de a teljes értékű megoldást mégis csak a szarufák feletti hőszigeteléssel lehet biztosítani.

Gyakran tervez, dolgozik a termékeinkkel?

Ne maradjon le híreinkről és tervezést, kivitelezést segítő anyagainkról, iratkozzon fel szakmai értesítőnkre!

Feliratkozás

Termékeink

tetőtér és magastetők hőszigeteléshez

R m2 K/W

Vastagság (mm)

Gyakori kérdések és válaszok

Gyakran ismételt kérdések ROCKWOOL szigetelőanyagokkal kapcsolatban

Mi a különbség a kőzetgyapot és más szigetelőanyag fajták között?

A ROCKWOOL kőzetgyapot elsődleges alapanyaga a vulkáni aktivitás eredményeképpen keletkező bazaltkő. A ROCKWOOL kőzetgyapot termékek megfelelnek az A1-es neméghetőségi osztályba tartoznak. A kőzetgyapot szigetelés tartós választás: alak és mérettartó, élettartama pedig megegyezik az épületek élettartamával. A kőzetgyapot szigetelőanyagok a fenntartható  fejlődést szolgálják, hiszen egyrészt természetes alapanyagokból készülnek, másrészt élettartamuk alatt a gyártásukhoz felhasznált energia több százszorosát takarítják meg.

Ha a ROCKWOOL szigetelőanyagok bazaltkőből készülnek, akkor nehezebbek, mint a többi szigetelőanyag?

Bár a ROCKWOOL alapvetően bazaltkőből készül, a természetes alapanyag a gyártás folyamán szálas anyaggá válik, ami aztán egyszerűen kezelhető. A ROCKWOOL csomagok mozgatása nem igényel különösebb erőkifejtést.

A ROCKWOOL termékek hangszigetelnek is egyben?

A ROCKWOOL szigetelőanyagokat számos olyan területen alkalmazzák, ahol kifejezetten a hangszigetelés az igény. A hangszigetelés terén is két esetről beszélhetünk: hangátvitel csillapítása egy épületszerkezet esetében, illetve hangelnyelés valamely felületen.

Mit tegyek, ha a kőzetgyapot lemez nem fér el a szigetelendő felületen? El lehet vágni valamivel?

A kőzetgyapotot erre a célra kialakított ún. kőzetgyapot vágó késsel, vagy fűrésszel lehet elvágni.

A ROCKWOOL termékek csomagoló fóliájának is van lejárati ideje? Honnan lehet megtudni?

A ROCKWOOL termékek csomagoló fóliáján a képen található jel mutatja a fólia lejárati idejét.

A jel magyarázata a következő:

A kör belsejében a fólia gyártási éve, a fóliagyártó cég nevének rövidítése – jelen esetben az „UN” - és a gyártó műszak betűkódja van. A külső piros kör alakú peremen lévő számok az adott év heteinek sorszámai, mindig 10 hét van feltüntetve. A fólia legyártásakor minden egyes szám felett van egy piros háromszög, ami az idő előrehaladtával sorban eltűnik. A legnagyobb szám, ami fölött nincs már piros háromszög, fogja jelenteni, hogy az adott év hányadik hetében gyártották a fóliát.

A képen látható példán:

2016 van a kör belsejében, vagyis a csomagoló fóliát 2016-ban gyártották

Már csak a 20-as szám felett van piros háromszög, vagyis a legnagyobb szám, ami fölött nincs háromszög az a 19, vagyis 2016-os év 19. hetében gyártották a fóliát.

Milyen lambdaértékű hőszigetelő-anyagot használjunk a tetőtereknél?

A megrendelők általános termékválasztási szempontja pl. a tetőtér szigetelésekhez, a szigetelőanyagok lambda (=hőszigetelési tényező) paraméterének figyelembevétele.

Érdemes azonban tudni, hogy a lambda együttható 0,001 mértékű különbsége, a szigetelőanyag vastagságában 3-4 milliméter különbséget jelent.

Csak a lambda együttható átszámítása, az anyag vastagságára, illetve az olyan többi anyag figyelembevétele, amelyek az épület elemét alkotják, teszi lehetővé annak a kérdésnek a megválaszolását „hogy a 15 cm kőzetgyapot jól, vagy rosszul szigetel-e”.

Ezért a tetőteret szigetelve nem csak a lambda együttható értékét, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy milyen vastag anyagot használunk, továbbá azt is, hogy milyen plusz tulajdonságokkal rendelkezik az általunk kiválasztott szigetelőanyag.

Magastető / Tetőtér

Hőszigetelés szarufák közötti és alatt

Magyarországon a szarufák közötti hőszigetelés, ezen belül a két átszellőztetett légréteges magastető a legelterjedtebb szerkezet tetőtér beépítés esetén.

Hátránya azonban, hogy a szarufa magassága behatárolja a hőszigetelés vastagságát: ha a szarufa 20 cm magas, a hőszigetelés csak 15 cm vastag lehet (az átszellőztetett légtér legalább 5 cm vastag legyen).

Ha a hőszigetelés külső felületét nem borítja kasírozás, akkor az átszellőztetett légtérrel érintkezik, és így hővezetési tényezőjét korrekciós tényezővel kell módosítani a hőtechnikai számítások folyamán.

A legalább 10°-os hajlásszögű tetők két átszellőztetett réteges fedélszékének (átszellőztetett réteg a tetőfólia felett és alatt is) kialakításakor nem kell figyelembe venni a tetőfólia páradiffúziós ellenállását.

Egyre gyakrabban alkalmazott megoldás Magyarországon, hogy a szaruzaton belül kiegészítő hőszigetelést építenek a belső burkolatot tartó vázelemek közé.

Hőszigetelés a szarufák felett

A kialakítás lényege, hogy a szaruzat tetejére egy terhelhető aljzatot helyeznek, amely egyben a tető- tér belső felületét is képezi a szarufák között.

Erre kerül a belső légzáró/páratechnikai réteg (méretezés szerint), majd rá a tartóváz. E tartóváz közé kell elhelyezni az AIRROCK ND hőszigetelést.

A hőszigetelésnek két rétegben fektetettnek kell lennie, mivel ellenkező esetben a tartóváz hőhidat képez. A szarufák, mint hőhidak nem rontják a tető hőszigetelő képességét, mivel azok a szigetelés alatt találhatók.

A hőszigetelés beépítéséhez kevesebb szabásra van szükség, mint a szarufák között, ami különösen a bonyolult, sok kötőgerendát, fogópárt tartalmazó fedélszék esetében nem elhanyagolandó szempont.

A szarufáknál nagyobb vastagságú hőszigetelés nem vesz el a belső térből, és a teljes fedélszék megmutatható belülről. A szarufák közötti és alatti hőszigeteléssel szemben a szarufák feletti hőszigetelést csak képzett szakemberek, megfelelő védőfelszereléssel végezhetik.

A tetősíkkal párhuzamos erők felvételére kétféle megoldás alkalmazható: a támszelemenes és a pótszaruzatos-támdeszkás ereszkialakítás.

Héjazattartó gerendarács elhagyása esetén a hőszigetelésnek lépésállónak kell lennie, mivel a héjalás, a hó és a szél terhei, a beépítés során a kivitelezők súlya rajta keresztül adódik át a szaruzatra.

Ilyenkor a Hardrock MAX lépésálló kétrétegű (inhomogén) hőszigetelő-anyagot javasolt alkalmazni.

Szarufák feletti szigeteléshez javasolt ROCKWOOL termékek:

Airrock ND

Hardrock MAX

Nem használatos tetőtér szigetelése - szükséges párazáró fólia fektetése a betonfödémre a kőzetgyapot felhelyezése előtt?

A lakás minden helyisége feletti tömör födémeken, illetve a vízpára <16 hPa nyomásérték esetében nem kell használni semmiféle párazáró fóliát, mivel a pára a szellőzőrendszeren keresztül eltávozik, és a min 3,5 cm betonrétegű födém megfelelő páraszigetelést biztosít a konyha, fürdőszoba és WC felett, ahol a vízpára valódi nyomása 13-16 hPa értékű.

Padlásfödém szigetelése nem használatos tetőtérrel rendelkező egyszintes házban

Ilyen esetben kétrétegű hőszigetelést kell alkalmazni, javasolt hőszigetelő termékek: Multirockvagy Airrock LD kőzetgyapot lemezek. A ROCKWOOL ajánlása szerint a szigetelés teljes vastagságának min. 35 cm vastagságúnak kell lennie.

Javasolt ROCKWOOL termékek:

Multirock
Airrock LD