Bővítés során a mostani vagy a “közel nulla” előírást kell alkalmazni?

Adott egy egyszerű bejelentéssel végezhető lakóépület átalakítás, bővítés. Az új rész hőszigetelésének milyen követelménynek kell megfelelni, a mostaninak vagy a közel nullásnak?

Bővítés során a mostani vagy a “közel nulla” előírást kell alkalmazni?

Adott egy egyszerű bejelentéssel végezhető lakóépület átalakítás, bővítés.  Az új rész hőszigetelésének milyen követelménynek kell megfelelni, a mostaninak vagy a közel nullásnak?

A felújításnak nem kell “közel nullásnak” lennie!

Az energetikai követelmények az ún. költségoptimalizált követelményszint életbe lépésével már 2018. január elsejétől szigorodtak. A költségoptimalizált követelményszint ugyan még nem támaszt annyira szigorú követelményeket, mint a közel nulla energiaigény előírás (KNE), de a régebbinél nagyobb energiahatékonyságot vár el.

Fontos megjegyezni, hogy a “közel nulla” követelmények kizárólag a 2021. január 1.-től használatba vett új épületekre vonatkoznak. Felújítások, bővítések esetén nem a közel nullás követelményszintet kell teljesíteni. Ekkor a költségoptimalizált követelményszint elvárásainak megfelelően kell tervezni és kivitelezni. Igaz ez az egyszerű belejentéses lakóépületek bővítésére is, akkor is ha a bővített rész 2021. január 1. után lesz kész.

A kisebb felújítások, bővítések során csak a bővítéssel érintett szerkezetekkel szemben vannak követelmények. Az új részt a költségoptimalizált követelményszint elvárásainak megfelelően kell megtervezni és kivitelezni. A jelentős felújításoknál, bővítéseknél viszont már az egész épületet energiatakarékossá kell tenni!

Mi számít jelentős felújításnak, bővítésnek?

Jelentős felújításnak számít ha a határoló szerkezetek több mint 25%-át érinti a felújítás. Kivételt jelent ez alól a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése. Ha más korszerűsítés nem történik az épületen, akkor ez nem minősül jelentős felújításnak akkor sem, ha eléri a 25 százalékot. 

A bővítés pedig akkor számít jelentősnek, ha az épület hasznos alapterülete több mint kétszer akkora lesz, mint korábban volt.  Például ha egy 100 m²-es lakóházat bővítünk legalább még ugyanennyivel, mondjuk 210 m²-re. Ez már jelentős bővítés, ezért az egész épülettel szemben is vannak elvárások. Ekkor az épület hőveszteségének és energiaigényének egy határérték alatt kell maradnia. Azaz az épület új szerkezeteinek jól szigeteltnek kell lenniük és teljesíteniük kell az energetikai rendeletben meghatározott U-értéket (7/2006 TNM rendelet 5. melléklet).

Azonban azoknak a szerkezetnek, amikhez nem nyúlunk hozzá, nem feltétlenül kell teljesíteni a költségoptimalizált követelményszintben meghatározott U-értékeket (hőátbocsátási tényező). Eldönthetjük, hogy melyik szerkezeteket érdemes felújítani ahhoz, hogy az épület egésze megfeleljen az összmutatóknak.

Például dönthetünk úgy, hogy, hogy az aljzatot nem hőszigeteljük, mert ehhez fel kéne verni az aljzatbetont. Ekkor választhatjuk megoldásként azt, hogy vastagabb hőszigetelés kerül a lábazatra és a falakra is. Vagyis hiába csak a bővítmény hőátbocsátására van követelmény, mivel az épület egészének meg kell felelnie az összmutatóknak lehet, hogy hozzá kell nyúlni a meglévő részekhez is.

Az energiahatékonysági követelmények az épületgépészeti rendszerekre is vonatkoznak. Ha olyan gépészeti rendszerhez nyúlunk hozzá, ami hatással van a ház energiafogyasztására, akkor a felújított vagy az új részbe kerülő gépészeti rendszernek teljesítenie kell a költségoptimalizált követelményeket. Pl.: a fűtés korszerűsítésénél a kazáncsere számít, azonban a szennyvízcsövek cseréjére nem ide tartozik.  

Egyszerű bejelentéses bővítés esetében kötelező kiviteli tervet készíteni. Ez segíti a munkát, hiszen konkrétan meghatározza hova, milyen termék jöhet szóba. Nem nekünk kell kitalálni azt. Ettől eltérni viszont csak a tervező és az építtető írásos beleegyezésével szabad!

Mi a helyzet kisebb felújításoknál, bővítéseknél?

Kisebb átalakítások, bővítések, felújítások esetén a költségoptimalizált követelmények csak a bővítéssel, felújítással érintett szerkezeteket érintik.

Ha például a fent említett 100 m²-es házhoz hozzáépítünk egy 20 m²-es szobát, akkor csak az új rész épületszerkezeteire kell alkalmazni a költségoptimalizált követelményeket. Azaz csak az új szoba falának kell tudnia az U=0,24 W/m²K értéket, az épület meglévő falainak nem.

De, ha az új részbe gépészet is lesz vagy emiatt a gépészetet korszerűsítik, akkor ezeknek gépészeti követelményeket is kell teljesíteni. Pl. meg kell oldani a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozást, vagy gázfűtés esetén zárt égésterű, kondenzációs kazánt beépíteni, stb. (7/2006. Korm.r. 1. mell.)

Mennyire nehéz elérni a költségoptimalizált energiaigényt? 

A szükséges U-értékek teljesítéséhez körülbelül 12–24 cm vastagságú kőzetgyapot vagy EPS hőszigetelés kell a megfelelő hőszigeteltséghez, falazattól függően. A természetes hőszigetelő anyagok esetén nagyobb vastagságra is szükség lehet.

Fontos, hogy bővítés során is valamennyi épületszerkezet szigetelve legyen. A padlót is szigetelni kell, mert alulról csak így éri el a szerkezet a kívánt U-értéket. Vastag, kb. 25-30 cm szigetelés kell a tetőn is. Ez nem fér el a szarufák között, ezért azok alatt vagy felett kell a szigetelést megoldani. 

A jogszabályi értékek teljesítésére kiválóan alkalmasak a Rockwool kőzetgyapot szigetelés különböző típusú termékei, melyek 0,036-0,039 W/mK lambda értékekkel rendelkeznek.

Például falazat esetén B30-as falazó  téglára + 12 cm Rockwool Frontrock Max E kőzetgyapot szigeteléssel U=0,203 W/m²K  érték érhető el (az előírás U=0,24 W/m²K). Padlásfödém U=0,17 W/m2K értéke 20 cm-es monolit vasbeton padlásfödém esetén pedig teljesíthető 30 cm-es Rockwool Multirock kőzetgyapot hőszigeteléssel. 

Kivitelezőként azonban semmi esetre se térjünk el a kiviteli tervben megadott hőszigetelés vastagságtól, fajtától és a beépítés megadott módjától! Pl. nem válthatjuk ki a tervező beleegyezése nélkül az egyik típusú kőzetgyapotot egy másik típusúra, mert más lehet az adott anyag hőszigetelő képessége! 

Kell egyszerű bejelentés esetén energetikai tanúsítvány?

Igen kell. Egyszerű bejelentés bővítés esetén is a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtása megelőzően kell elkészíttetni az energiatanusítványt. Ez igazolja ugyanis, hogy mennyire energiatakarékos az épület.