Mit érdemes tudni a legnépszerűbb szigetlőanyagokról?

Nem véletlen, hogy manapság, ha az ember lakást vagy házat vásárol, esetleg épít, kardinális kérdésnek számít a hőszigetelés megléte. Nagymértékben tudja növelni egy használt ingatlan értékét, ha le van szigetelve megfelelően, ennek pedig az az oka, hogy a hőszigetelés jelentősen hozzátesz az ingatlanban élők kényelméhez, illetve nem elhanyagolható mértékben csökkenti az energiafogyasztást, ezáltal pedig a fenntartási költségeket is.

Magyarra fordítva, kevésbé szökik ki a hő a lakásból, ezért télen kevesebbet kell fűteni, aminek köszönhetően a fűtésszámlánk alacsonyabb lesz, illetve a nyári hónapokban, amikor esetleg klímát használnánk, azt is sokkal kevesebbet kell bekapcsolni, mérsékelve az áramfogyasztást.

Ez azért lehetséges, mert az ingatlan könnyebben tartja meg a belső hőmérsékletét, nem melegszik fel nyáron olyan gyorsan, illetve télen nem hűl le olyan könnyen.

Mi van, ha nincs szigetelés, vagy van, de nem szakszerű?

Persze mindez csak akkor igaz, ha a hőszigetelés szakszerűen van elvégezve, minden apró részletet figyelembe véve.

Sajnos nagyon sok példa van, arra, hogy le van ugyan szigetelve egy ház, de figyelmetlen, illetve nem hozzáértő módon, ezért hőhidak keletkeznek, és a szigetelés ellenére is nagyon sok hő kiszökik, penészedést tapasztalhatnak a benne lakók.

Ha egyáltalán nincs hőszigetelés, az olyan, mintha az utcát fűtenénk, ugyanis hiába használunk el sok fűtőanyagot, hiába megy magas fokozaton a fűtés, nagyon sok hő ki fog szökni, a lakás pedig kihűl a hiányzó szigetelés miatt.

Hasonló történik akkor is, ha van szigetelés, de nem megfelelő a kivitelezése, annyi a különbség, hogy akkor valamivel kisebb mértékben érzékeljük ezt. Fontos tehát, hogy legyen hőszigetelés, és ha van, akkor szakszerűen legyen elvégezve.

Mivel szigeteljünk?

Ahhoz, hogy meg tudjuk válaszolni a kérdést, fontos azt tisztázni, milyen elvárásokat támasztunk egy szigeteléssel szemben.

Hajlamosak vagyunk a döntésünket elsősorban az árat figyelembe véve meghozni, de ez azt fogja eredményezni, hogy nem hozzuk ki a maximumot a szigetelésből, hanem kompromisszumokat fogunk kötni egy olyan kivitelezési tevékenység esetében, amely évtizedekig kell, hogy biztosítsa az épületünk hővédelmét.

Ahogy azt a műszaki cikkek esetében már jól tudjuk, az eltérő árhoz eltérő műszaki paraméterek kapcsolódnak. Nincs ez másként a szigetelőanyagok területén sem.

Az ár akkor lehet releváns, ha azonos műszaki paraméterekkel rendelkező terméket vizsgálunk, minden egyéb esetben elsődlegesen a termékek műszaki paramétereinek kellene a helyes döntés alapját képezni.

Szigetelések vonatkozásában ilyen paraméter természetesen a hőszigetelő képességet mutató hővezetési tényező, mely minél kisebb, annál jobb. Pár ezred eltérés viszont még hőszigetelő anyag vastagságban sem mindig mérhető.

Ezen kívül a megfelelő szigetelés kiválasztásánál lényeges szempont annak tűzben mutatott viselkedése (az éghető szigetelések alkalmazását a tűzvédelmi előírások korlátozzák). Fontos még a szigetelőanyagok páradiffúziós ellenállása, akusztikai, mechanikai paraméterei, terhelhetősége, hőmozgása, zsugorodásra való hajlamossága, vagy környezetvédelmi szempontból az alapanyag természetessége, újrahasznosíthatósága.

Nem könnyíti meg a megfelelő termék kiválasztását továbbá az sem, hogy mindezen paraméterek megfelelőségét, természetesen, az egyes alkalmazási területekhez igazítva kell vizsgálni.

A szigetelőanyagoknak nem jó és rossz tulajdonságaik vannak, hanem műszaki paramétereik. Ezek alapján kellene választani közülük, amennyiben ténylegesen az a cél, hogy egy hosszútávú, értéknövelő beruházásnál a legjobb megoldást megtalálhassuk. Az ár pedig természetesen nem műszaki paraméter.

Többféle szigetelőanyag létezik, és laikusként nem egyszerű eldönteni, hogy melyik ideális számunkra. Vannak természetes és mesterséges szigetelőanyagok, a lista elég hosszú, ezért csak a leggyakrabban használt szigetelőanyagokat említjük meg.

EPS

Kedvező alacsony ára miatt az egyik legelterjedtebb hőszigetelés az expandált polisztirolhab, vagyis EPS, amit kőolajszármazékból előállított polisztirol gyöngyökből állítanak elő.

Mesterséges, műanyag alapú szigetelőanyag, a hozzávaló nyersanyagok végesen állnak rendelkezésre, csak tiszta formában hasznosítható újra, lebomlani nem tud. Hővezetési tényezője ʎ = 0,035-0,042, testsűrűsége 12-40 kg/m3 Tűzvédelmi osztálya E, tűzveszélyes osztályba tartozik. Nem érzékeny a nedvességre.

Lemez formájában kapható széles méretvélasztékban, népszerűségét részben az adja, hogy ez a legolcsóbb szigetelőanyag, ami kívül is, belül is használható. Zsugorodásra hajlamos ezért pl. homlokzati szigetelés esetében csak pihentetett termék használható, ezen kívül van hőmozgása, különösen sötét homlokzati felületek esetében fontos ezt figyelembe venni és megfelelő dűbelezéssel kompenzálni.

Páradiffúziós ellenállása µ = 20-40.
Az EPS habnak, számottevő akusztikai paramétereik léghang ellen szigetelésre nincsen, akusztikai követelmények esetén ellenőrzendő, nem ront e a felhelyezése az alapszerkezet akusztikai paraméterein.
XPS

Az extrudált polisztirol, vagyis XPS hasonlóan készül, mint az EPS, folyamatos technológiával a polisztirolgömböcskéket különböző hajtógázokkal felhabosítják, ez az extrudálás.

Tulajdonságai többségükben azonosak az EPS-ével, azzal a különbséggel, hogy az XPS zártcellás. Jellemzően nedves közegben, külső szigetelésre használják, tetőknél és padlók alatt, lábazatokban szokták alkalmazni, mivel vízfelvétele viszonylag csekély, kisebb, mint az EPS-é.

Olcsó szigetelőanyagnak számít, aminek köszönhetően népszerű a piacon. Testsűrűsége 25-45 kg/m3. Páradiffúziós ellenállása µ = 50-100 is lehet, viszont perforációval páradiffúziós ellenállása 10-re is csökkenthető. Tűzvédelmi osztálya E, tűzveszélyes osztályba tartozik.


PUR/PIR

A PIR hab a PUR hab továbbfejlesztett változata. A PUR és a PIR egyfajta merev PU. Nem véletlenül vonatkozik mindkettőre ugyan az a szabvány MSZ EN 13165:2012+A2:2016 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű merev poliuretánhab (PU-) termékek. Műszaki előírások.

Tehát mind a PIR mind a PUR termékek merev poliuretán hab termékek. A poliuretán előállítás kiindulási anyagai diizocianátok és poliolok lehetnek. A poliuretán elnevezés gyűjtőnév. Minden olyan makromolekula ebbe a csoportba tartozik, amelyben uretán funkciós-csoport található. Az átalakulási reakció tetszés szerinti állapotban megállítható, így különböző tulajdonságú végtermékeket lehet előállítani.

A poliol poliéter-glikolra és poliészter-poliolra osztható. Az előbbiből készül a PUR míg az utóbbiból a PIR hab. Az eltérő gyártástechnológiának köszönhetően lehetnek eltérések az egyes termékek viselkedését illetően, de markánsan a tűzvédelmi osztályban ezek nem szoktak megmutatkozni, ha csak nem valamilyen szerkezetbe (pl. szenvicspanel) kerülnek beépítésre.

A hazai fogalomban lévő csupasz vagy üvegfátyol kasírozású PUR és PIR szigetelőanyagok jellemzően E tűzvédelmi osztály a besorolásúak. Egyes alufólia kasírozású termékek D, s1 d0 kategóriába soroltak lehetnek, az alufólia kasírozásnak köszönhetően. A PIR szigeteléssel ellátott a szendvicspanelek már B, s1, d0 besorolást is elérhetnek.

A szokványos szigetelőanyagok között a PIR hab rendelkezik a legkisebb hővezető képességgel, lemezekben kapható, a táblákat méretre lehet szabni. Nyomásálló külső tetőszigetelésekként is alkalmazható.

Hőszigetelő képessége a legkedvezőbbek között van, ezért hőszigetelés szempontjából kiemelten fontos területeken előszeretettel alkalmazzák, habár nem tartozik alegolcsóbb megoldások közé. Beépíthetőségét a tűzvédelmi előírások jelentősen korlátozzák. Testsűrűség jellemzően 30-40 kg/m3, hővezetési tényezője 0,022-0,03 W/mK.


A poliuretán a vizet gyakorlatilag nem veszi fel, párazáró tulajdonságú, a páradiffúziós ellenállása kasírozástól függően µ = 30-150, pl. hűtőházak szigetelése esetén ez előnyös..

Valószínűleg mindenki ismeri a spray formájában kapható PUR-habot, amit résekbe lehet fújni. Ez nem áll ellen a napfénynek, felszívja a nedvességet, nem viseli el a fagyot, tehát korlátozottan alkalmazható.

Üveg- és kőzetgyapot

Az üveg- és kőzetgyapotot szigetelőanyagokat igen széles körben és egyre növekvő mértékben szokták alkalmazni. Az üveggyapot 65%-ban kvarchomokból, újrahasznosított üvegből, 14% ban pedig szódából, dolomitból földpátból és mészkőből áll, a kőzetgyapot több mint 97%-a bazalt, emellett a gyártása során használnak még diabázt és dolomitot.

Mindkettő természetes szigetelőanyag, alapanyagaik világszerte bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre. Újrahasznosításra alkalmasak, hőszigetelő képességük mellett, igen jó hangszigetelő anyagok, mely nyitott szálszerkezetükneknek köszönhető.

Kiváló páraáteresztők, páradiffúziós ellenállásuk közel megegyezik a levegő páradiffúziós ellenállásával µ = 1. A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartoznak, égve nem csepegnek, füstöt minimális mértékben bocsájtanak ki. Nem minden alkalmazási terület esetében lehet a legolcsóbb szigetelőanyagok körébe sorolni, cserébe viszont számos kedvező tulajdonsággal bírnak.

Lemezben és szigetelőpaplanok formájában, széles mérettartományban kaphatók, akár kasírozott kivitelben is. Kívül-belül alkalmazhatók lapostetőknél és magastetőknél, homlokzaton, padlózatban, lépészaj szigetelésére, válaszfalaknál, üregek kitöltésére.

Testsűrűségük igen változó lehet, melynek köszönhetően az egyes alkalmazási területekhez igazodó műszaki paraméterű és mechanikai tulajdonságú termékek gyárthatók.

Gyakran alkalmazzák hőszigetelés mellett hangszigetelésre is, erre a célra ugyanis kiváló tulajdonságokkal bírnak, hidrofóbizáltak, ettől függetlenül a nedvesedéstől óvni kell, lábazatba, fordított rétegrendű tetőkben nem alkalmazhatók.

Bővebben a kőzetgyapotról

A kőzetgyapot hővezetése meglehetősen kicsi, így szigetelőanyagként kiválóan működik, az energiahatékonyságot nagymértékben javítja. Nem a legolcsóbb szigetelőanyag, de komplex védelmet tud nyújtani hő-, hang, tűz és környezetvédelem területén.

Páradiffúziós ellenállása alacsony, ugyanis nyitott szálszerkezetében a vízpára akadálytalanul mozoghat, ennek köszönhetően, ha megfelelően szigetelnek vele, minimalizálható a penészedés a házban – legalábbis, ami a nem megfelelő szigetelés okozta penészedést illeti.

Sűrű szálszerkezetének hála, hangszigetelése is jobb a a habtermékeknél, ezért forgalmasabb, zajterhelésnek kitett helyeken kiváló választás. A kőzetgyapot nem éghető, tűzvédelmi osztálya A1, tűz esetén égve nem csepeg, olvadáspontja 1000 Celsius fok felett van, vagyis gyakorlatilag tűzálló, gátolja a tűz terjedését, és védelmet képes biztosítani a szerkezeteknek. Testsűrűsége 28-165 kg/m3, hővezetési tényezője általában 0,035-0,04 W/mK.

A kőzetgyapot nem tömörödik, nincs hőmozgása, nem zsugorodik, így az illesztéseknél a későbbiekben sem jelentkeznek rések, vonalmenti hőhidak az anyag zsugorodásának következtében.

Két terület létezik, ahová a kőzetgyapot felhasználása, annak nyitott szálszerkezete miatt, nem ajánlott. Ezek a fordított rétegrendű lapostetők, illetve a homlokzatok lábazatainak szigetelése, mivel itt az anyag fokozott vízterhelésnek van kitéve.

Összességében a kőzetgyapotnak számos olyan előnyös tulajdonsága van, ami megoldást jelenthet azok számára akik olyan szigetelést szeretnének választani, mely a megfelelő komfortotbiztosítja a legmagasabb szintű védelem mellett, beleértve a kimagasló tűzvédelmet is.